Friss topikok

Cikkgyűjtemény

  • Hibás feed URL.

A halászatról és horgászatról szóló törvény módosítása

2011.09.08. 11:19 A halvédő

Egyesületünk közbenjárásával egy politikai párt felvállalta a halászatról és horgászatról szóló törvény módosítását, és várhatóan még az idén be is terjesztik azt.

 
Sajtómegjelenések:

1 komment

Címkék: törvény halászat halvédő egyesület

Tilalomban árulja a halat

2011.05.09. 18:06 A halvédő

Csepelen - informátorunk szerint - vélhetőleg dunai halász árul paducot, szilvaorrút és márnát becsengetéses módszerrel. Kb. 70 kg hal volt nála a jelenleg tilalom által védett halakból.

Ha valakihez becsengetne, kérjük, kérje el a halász telefonszámát valamilyen indokkal (pl. mert később kellhet a hal és visszahívja) és juttassa el a telefonszámot e-mail címünkre: halvedo@gmail.com. Köszönjük, a halak nevében is.

Szólj hozzá!

Címkék: duna csepel tilalom halász rabsic halászat rapsic

Orvhalászok a rácalmási Kis-Dunán

2011.04.29. 09:52 A halvédő

Tegnap este orvhalászok halásztak a rácalmási Dunán. Két személy egy kis, négy méteres ladikkal evezett kis a "Macska-lyukba", ahol hálóval szerettek volna halat fogni, de szerencsétlenségükre már korán lebuktak, így a halászatot abba kellett hagyniuk. Próbáltuk hívni a Közép-dunai Hal Kft (a szakasz lehalásztatója) halőrét, de sajnos nem értük el. A második telefon a vízirendészetre futott be, ahol azonnal intézkedtek, és kijött a területre két vízi rendőr, de sajnos a rapsicok eltűntek az ártéri erdő sűrűjében.

2 komment

Címkék: duna halász rácalmás halászat rapsic orvhalász

Eladó dunai élő hal

2011.04.07. 13:51 A halvédő

Megy a hal a Dunán - állítja egy lelkes olvasónk, aki saját szemével látta, hogy a mai napon (2011. április 7.) K. Gyula három oxigéntartályt pakolt tele élő hallal a dunaújvárosi halásztanyán. A platós, "élő hal" feliratú autó nem sokkal ebéd után érkezett a halász kikötőjébe, majd 12.45-kor távozott a szép dunai halakkal. Kár, hogy mocskosul benne vagyunk az ívási időszakban, a legtöbb hal most ívik, vagy eztán fog. A bevétel busás, a halászok mégsem fognak semmit - legalábbis a saját bevallásuk szerint. 

2 komment

Címkék: dunaújváros törvény tilalom halász halászat kukucska gyula

BREAKING - ítélet a balatoni harcsagereblyézők ügyében

2011.04.05. 16:45 A halvédő

Másfél éve nagy port kavart az eset, bizonyára sokan emlékeznek rá: T. István (egy keszthelyi horgászbolt tulajdonosa) és J. István 2009. végén 330 kilónyi harcsát gereblyéztek össze a Balatonból. J. (akinél a házkutatás során 2 km hálót és több száz kilónyi süllőt találtak) rátámadott az egyik intézkedő rendőrre is.

Az eset kapcsán megszületett az ítélet: T.István 1 év letöltendő börtönbüntetést, míg J. István 1 év és 2 hónap letöltendőt kapott, utóbbinak a vitorlását is elkobozták.
 
Kapcsolódó videó:

1 komment

Címkék: balaton horgász törvény harcsa állatkínzás kapálás orvhorgász gereblyézés

Csütörtök esti orvhalász-fogás

2011.03.28. 13:15 A halvédő

A halőri adatbázisunkban is szereplő, igen agilis drávai halőr, Bencze Ádám és Kálsecz Zsolt rendőr méltán lehet büszke a csütörtök esti fogásra. 

Két orvhalász akadt fenn a "hálójukon", a Dráva egy mellékágán. A delikvensek hálója mindössze fél órát ázhatott (a mellékág teljes keresztmetszetében), mikor lecsapott a halőr-rendőr páros, de még így is hatvan kiló hal bánta a durva halfogási módszert. Hat kilós süllő, hetes tőponty, balin, kárászok, és 3-4-5 kilós dévérek keveredtek az orvhalász eszközbe. 
 
A rapsicokat előállították, s mivel süllőre, balinra tilalom van, és jó eséllyel minősül tiltott módszernek az ág teljes keresztbe rekesztése, így nem kevés bírságra számíthatnak. Bencze Ádám által korábban megfogott orvhalász már került börtönbe, bízunk benne, hogy most is méltó büntetést kap a rapsic páros.
 
 

 

1 komment

Címkék: törvény süllő állatkínzás bilincs tilalom dráva halász balin rabsic halászat rapsic orvhorgász babócsa

Orvhalász háló az Újpesti öbölben

2011.03.24. 08:22 A halvédő

...nem volt! Hétfőn, mélyen az éjszakában egyesületünk néhány tagja mindkét oldalát végigfentőzte az Újpesti öbölnek és a felette található – vasúti híd lábánál induló – friss kotrásnak, abban a reményben, hogy orvhalász hálót találnak. Nem így lett, bár nagy várakozással indultunk neki az első tavaszi áradásnak, de ezt a helyet egyelőre elkerülték az orvhalászok eszközei. A jövőben is lehet számítani hasonló megmozdulásra.

(A kép illusztráció)

Szólj hozzá!

Címkék: halász rabsic rapsic orvhorgász halvédő egyesület

Paksi körkép

2011.03.23. 08:11 A halvédő

Régóta kapcsolatban álltunk Jantner Csabával, a Paksi Sporthorgászok Egyesületének http://pshe.eliveport.com/ elnök helyettesével és aktív halőrével, aki a tél végén invitált meg egy közös vízbejárásra, és elbeszélgetésre.

Gyorsan kiderült, Pakson sem különb a helyzet, mint bármelyik másik magyarországi folyószakaszon. Az ellenőrizetlenség teljes hiánya miatt a dunai horgászoknál napi rutin a zsiványkodás, a szabályok áthágása, és természetesen kormoránokban sem szenvedtünk hiányt.

Csaba az egyesület megbízásából  halőrködik, s szintén saját szakállra, a vízért teszi mindezt. Utunk a melegvíz befolyóhoz vezetett, ahol állítólag mindig lehet valami érdekeset észlelni - ha az ember kicsit jobban odafigyel. Mi is így tettünk, de a hülyének is kiszúrta a szemét az a félnótás, aki érkeztünkre a vízbe rúgta szákját, majd miután rájött, hogy az úgy nem lesz jó, a jeges Dunába ugrott lábszárközépig, és egyenként szórta ki a láthatóan méret alatti halakt vissza a Dunába. Először még azt hittem csizmában volt… Odakanyarodtunk, és ekkor láttam, hogy az „úriember” egy teremcipőhöz hasonló nyári sportcipőben tocsogott.

- Megérte? – kérdezte Csaba, utalva a szinte térdig elázott jómadárra

- Háááát, őőő, izé, rágyüttem, hogy most inkább mégsem kőnek a halak, meg amúgy sem vótak tú nágyok, inkább visszájeresztettem őket – magyarázkodott a delikvens.

Persze a felszerelés és az engedély rendben. Csabával így is méltó büntetésnek tartjuk, hogy nulla fokban, térdig elázva folytatja a horgászatot, bár meg kell vallani, őt egyáltalán nem zavarta, lehet hogy már hozzászokott…

Ellökve a csónakot megpillantottunk egy döglött balint a víz tetején, nyilván az imént szákból kihajingáltak közül való volt, a maga harminc centijével. De legalább a többi talán megúszta „szárazon”.

Szólj hozzá!

Címkék: horgász törvény paks rabsic jantner csaba

Élőhal és halászati termékek forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai feltételei

2011.03.19. 07:48 A halvédő

Jó tudni, ha piaci vagy bármilyen formában hal feldolgozást, árusítást láttok, tapasztaltok. Esetleg a következő képen szereplő hajóhoz hasonlóról van tudomásotok, ne legyetek rest jelezni nekünk, vagy akár egy jó kis tavaszi halpucolást dokumentálni. Hamarosan az illetékes hatóságok elérhetőségeit is kigyűjtjük nektek! 

Élőhal és halászati termékek forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai feltételei (pdf)

Szólj hozzá!

II. Szolnoki Horgászkonferencia

2011.03.16. 13:20 A halvédő

 

 

A program:

Megnyitó: Szöllősi Béla, a Horgászegyesületek a Tiszáért Társulás elnöke

Filmes összefoglaló az elmúlt év munkájáról – Menyhárt József - Fishing Tv

 

Előadók:

  • Dr. Szabó Imre, a MOHOSZ elnöke
  • Radóczi János, a Szabolcsi Halászati Kft. ügyvezetője
  •  Busi László alezredes, a Tiszai Vízi Rendészet vezetője
  •  Szőllősi Béla, a Horgászegyesületek a Tiszáért Társulás elnöke
  • Piller József, a Kőrös Horgászmagazin szakírója
  • Hegedűs Gábor, a Tisza-tavi Sporthorgász Kft ügyvezetője
  • Vass Csaba, az Országos Halvédő Közhasznú Egyesület elnöke

 MINDEN HORGÁSZTÁRSUNKAT SZERETETTEL VÁRUNK!

 

Szólj hozzá!

A halvédő brosúra mellé

2011.03.06. 23:57 A halvédő

Az egyesületünk azokat az problémákat vetette papírra, amikkel kapcsolatban a legtöbb jelzés érkezett hozzánk. Nem mi szeretnénk eldönteni, hogy mi a horgászok  gondja-baja, mert sem valós képet nem festene több tízezer horgász igényéről, ráadásul értelme sem lenne 11 ember céljaiért harcolni. Tehát, összeszedtük azokat a pontokat, amivel a legtöbb horgász megkeresett minket, és minden horgászattal foglakozó internetes portálon találkozni - majd elkészült a halvédős brosúra, tájékoztató füzet.

Az elmúlt héten az egyesület alapítói által megfogalmazott néhány mondat a figyelem középpontjába került. Nos, némi információ, mi mit jelent, miért került oda, ahol van - jelen esetben a "Miért nem történik semmi?" kérdésre vonatkozóan.
 
Így hát szeretnénk megosztani veletek egy igencsak magyaros esetet a mutyiról, az ingyen munkáról, és mindenki maga eldöntheti, hogy helye van-e, jogosult-e az a néhány záró mondat a költői kérdés végén. 
 
Történt ugyanis, hogy alapító tagunk Orbán István, időt és pénzt nem kímélve felvállalta, hogy halászati őrnek áll a Dunán, azon a Dunán, ami nem halászati kezelésben van. Sokszor együtt jártunk ellenőrizni, több esetben rendőrséget kellett hívni, mert azt sem tudták a horgászok, hogy ki, és mit akar a halászati őr. Halőri bejegyzéssel fél év alatt nem találkoztunk, max. a sajátunkkal. Emlékezetes eset volt például, mikor egy százméteres szakaszon 12 horgász közül 2-nek volt engedélye, vagy mikor a félmilliós rakóssal horgászó is jegy nélkül bukott meg - aki egyébként versenyző, és valamely egyesület színeiben válogatottként szerepelt. Na de mindegy is. Szóval novemberben jártunk, mikor is már területi engedélyt nem lehetett kapni sehol sem a környező horgász üzletekben. Orbán István bement (szabadidejében, a saját költségén) a halászatra jogosulthoz  és elhozott rengeteg napi és éves jegyet az utolsó előtti hónapban, majd decemberben végigjárta az üzleteket, ahová jegyet vitt (saját szabadidejében, és pénzén), majd egy nagy köteg pénzzel, kb 300.000,- Ft-tal érkezett vissza a vízkezelőhöz, ahol saját szavajárásával annyit sem mondtak neki cserébe, hogy "húzd meg a f****om".
 
Tehát adott Orbán István, aki szabadidejében a halászatra jogosult fizetett halőre helyett járt ellenőrzi ingyen és bérmentve, majd még bevételt is generált, amiért a kezelőnek egy lépést sem kellett tenni.
 
Kérdés, jogosan háborodik-e fel Orbán István, miután a vízkezelő vezetőjének halászati törvényt megsértő barátai, akiket feljelentett, egy hét múltán az arcába röhögnek a vízparton, és a halászat hatóságig el sem jutott számos, fotókkal alátámasztott feljelentése?
Szerinted?
Igen
Nem
Nem érdekel, úgysem tudsz ellene tenni
  
Free polls from Pollhost.com

1 komment

Címkék: horgász törvény rabsic rapsic orvhorgász halvédő egyesület

A Közép-Dunán történt

2011.03.06. 21:43 A halvédő

2011. március 6. - kapálnak az Adonyi-sziget északi spiccénél. Azon nyomban telefon a dunaújvárosi vizirendészetnek, de sajnos érdemben nem tudnak foglalkozni az üggyel, ugyanis egy járőrük van, az is Paks környékén kocsival. FAIL.

(Azon gondolkodom, hogy az ”állkínzás kísérlete vétség” ennyire nem számít ma semmibe sem, konkrétan lesz***ák, bármennyire alpári is a kifejezés, ez történt – tudom, hogy sokszor fáj az igazság.)

Végül hosszas telefonálgatás után Szabó Sándor (30 4559750) – ezúton is köszönet neki – kiért a helyszínre, ahol meg is találta a bajszos, barna kabátos kertészt, aki fejvesztve futott a bokrok közé, ahogy meglátta a hal őreit.

Végül – ha feljelentés nem is érkezett – eredményesnek értékelném az akciót, mert:

  1. eljutott hozzánk az infó
  2. sikerült elérni, hogy egy agilis halőr kiment a területre
  3. a rapsic befejezte a tevékenységét, és mostantól kezdve nem lehet biztonságban, utaznak rá

Szólj hozzá!

Címkék: állatkínzás orvhorgász gereblyézés

Pecatúra, 2011. február 26.

2011.03.06. 00:46 A halvédő

Egy tanulságos videó Menyhárt Józseffel, érdemes végignézni:

Szólj hozzá!

Felhívás - megkezdődött az ívás időszaka

2011.02.24. 16:39 A halvédő

Most kaptuk a hírt, hogy a Hortobágy-Berettyón 25-30 személy kerítőzi az laposokat - ahol ilyenkor köztudott, hogy a csukán kívül más nem tartózkodik! Több mikrobusszal érkeztek a hálót használók, akik szüntelen húzzák-vonják a lehetséges ívóhelyeket.

Kérünk mindenki, ha ilyet tapasztal, lehetőleg dokumentálja, és az információt küldje el részünkre, hogy az egész ország lássa, mi folyik a vizeken.
 
 

 

2 komment

Címkék: csuka halász halászat orvhorgász ívás

Így kell gereblyézni, fiam!

2011.02.10. 08:08 A halvédő

A következő videón egy gondos nagypapát láthattok, aki véletlenül sem szeretné, hogy unokája kimaradjon a nyári szünidő legjobb időtöltéséből, a dunai kapálásból. Nehogy kihaljon a halászat melletti másik szép ősi mesterségünk, a gereblyézés: gondoskodik az utánpótlás kineveléséről! Reméljük, hogy mivel semmit sem fogtak, a gyerek egy életre elfelejti ezt a gusztustalan módszert.

 

4 komment

Címkék: horgász állatkínzás nagypapa unoka rabsic rapsic kapálás orvhorgász gereblyézés

Ezért van respektje a horgászatnak Németországban

2011.02.02. 16:32 A halvédő

HOL LEHET VIZSGÁZNI?
 
A horgászvizsga sok tartományban törvényi előírása annak, hogy
Németországban horgászhasson az ember; az abszolvált horgászvizsga jogosít fel
arra, hogy az állampolgár kiválthassa a horgászengedélyét, melynek kiváltásához nem kell
más, csak egy személyazonosságot igazoló okmány, illetve egy igazolványkép.
 
Az előírások és szabályok a vizsgával kapcsolatban tartományonként kismértékben eltérnek egymástól. Például a vizsgát átfogó téma nem öt, hanem hat csoportba van sorolva.
Vannak olyan tartományok, ahol képekről kell felismerni a halfajokat, majd hozzá illő
készséget kell összeállítani, erre kb. 15 perc áll rendelkezésre. Bár a horgászvizsga
tartományonként változó, de közismert tény, hogy Bajorországban és Baden-
Württemberbgen a tudást mélyrehatóbban és részletesebben kérik számon.
 
A tényleges horgászvizsga a vizsgázó hivatalos lakóhelyéhez tartozó
horgászhatóságnál (értsd: tulajdonképpen a horgászegyesületnél) zajlik. A vizsga letétele
egy másik tartományban csak kivételes esetben megengedett, de ehhez szükséges a
helyi horgászegyesület belegyezése. Ha sikeres a vizsga, akkor ez örökre szól, ha
nem, akkor újra kell próbálkozni, valamint ha a horgász esetleg évekig nem
váltja ki az engedélyt, akkor az egész procedúrát meg kell ismételni.
 
A következő lépés kiváltani a horgászigazolványt, ez kb. 50 euró költséggel jár és
szólhat 5, vagy 10 évre - de akár egész életre is.
 
Milyen anyagi vonzattal jár egy ilyen tanfolyam?
 
Maga a kurzus 61 EUR, melyhez még hozzá adódnak olyan költségek, mint a könyvek,
brosúrák, és egyéb tananyagok. Ezek megvásárlása nem kötelező, de erősen javallott. A
kurzus elején természetesen ismertetik a kötelező tananyagot.
 
Milyen dokumentumok szükségesek a vizsgázáshoz?
 
A következő dokumentumok kellenek az állami horgászvizsga jelentkezéséhez:
 
1. Részvétel igazolása a hivatalos előkészítő kurzusról, melyet a vizsgázó sikeresen
teljesített.
2. A vizsgadíj befizetését igazoló szelvény. (30 EUR)
3. Erkölcsi bizonyítvány. (ha kérik)
4. Kiskorú esetén a szülők írásos beleegyezése.
 
A jelentkezést a felsorolt iratokkal legkésőbb a vizsga megkezdése előtt 4 héttel be
kell nyújtani.
 
Mit kell tudni a felkészítő kurzusról?
 
Az előírt kurzus legalább 30 órát kell, hogy tartalmazzon. Az egész kurzus ideje alatt
katalógust vezetnek a részvételről. (jelenléti ív)
 
A kurzus egy írásbeli, szimulált vizsgához hasonló tesztvizsgával zárul. Ebben a tesztben
ugyanúgy, mint később az éles vizsgán, 60 kérdés kerül kiválasztásra a kb. 600
kérdésből. (Minden területről 12 darab.) A szimulált vizsga kiértékelésre kerül, mely
alapján az oktató el tudja dönteni, hogy sikeres volt-e az oktatás a leendő vizsgázó
számára. Amennyiben igen, akkor kap egy igazolást, hogy a felkészítésen sikeresen részt vett, amennyiben a teszt nem sikerült, lehetősége van a hiányosságok pótlására.
 
Milyen gyakran lehet vizsgázni?
 
Általában kétszer egy évben, tavasszal és ősszel, de pl. Bajorország itt is kivétel - ugyanis itt évente csak egy időpont adott a vizsga letételére.
 
Mik a vizsga alapfeltételei?
 
Alapvető követelmény a betöltött 13. életév, a vizsga német nyelven folyik, korábban megengedték
a szótár vagy akár a tolmács használatát, de ma már nem, arra hivatkozva,
hogy például egy ellenőrzéskor a horgász be tudja bizonyítani az ellenőrnek, hogy
valóban birtokosa a megszerzett tudásnak, és tisztában is van vele.
 
Hogy épül fel a horgászvizsga?
 
A vizsga egy gyakorlati és egy elméleti részből áll. Ez tartományként kicsit
eltérő lehet, előfordul, hogy egy harmadik részt külön kezelnek. Az elméleti számonkérés részírásban történik és 90 perc áll rendelkezésre, míg a gyakorlati vizsgafeladat megoldására 15 perc van.
 
Milyen a felépítése az elméleti résznek?
 
Az elméleti rész hat pontból áll:
 
A, Általános halismeret (ide tartozik a halak életmódjának és testfelépítésnek, illetve a halbetegségek általános ismeretei)
 
B, Speciális halismeret (halfajok ismerete tilalmi idők és a vonatkozó méretkorlátozások),
 
C, Élettér-vízismeret (álló- és folyóvizek, csatornák jellemzői), halak élettere
 
D, Állat- és természetvédelem,
 
E, Felszerelés ismerete,
 
F, Törvények ismerete.
 
Hogy néz ki a gyakorlati rész?
 
Az elméleti vizsga megléte szükséges ahhoz, hogy az ember neki foghasson a
gyakorlati résznek.
 
Vannak tartományok ahol nem elmélet és gyakorlat van, hanem az alábbi 3 csoport
tartalmazza a vizsgakövetelményt:
 
a) elmélet
b) halismeret
c) gyakorlat
 
a)  Összesen 60 kérdésre kell választ adni feleletválasztós teszt formájában.
Legalább 45 jó válasz szükséges. A hatvan kérdés 5 különböző szakterületből
adódik, minden kérdéskörben el kell érni egy adott minimum szintet. A
horgászvizsgán a vizsgázó megfelelt, ha a 60-ból legalább 45 kérdésre jó választ
adott. Ellenben a kategóriákból is legalább 9 kérdésre jól kell tudni válaszolni.
 
b)  A vizsgázónak bizonyítani kell tudását egy képes táblánál, amelyen 44 állatfaj
(természetesen leginkább halak) felismerése a feladat. 6 fajból legalább négyet fel kell
ismerni.
 
c ) 10 különböző szereléket kell összeállítani a feladatnak megfelelően adott halfajra vonatkozóan.
Figyelembe kell venni az összeállításkor az etikusságot, azaz a hal nem szenvedhet
a fárasztás során.
 
Mi történik a vizsga után?
 
A vizsga letétele után, kiállításra kerül egy hivatalos igazolás a vizsga megszerzéséről. A
sikertelen vizsga esetén mindent az elejétől kezdve meg kell ismételni, beleértve az
előkészítő kurzust is. Az „újrázások” száma korlátozott.
 
(Köszönjük az írást Nádasdy Balázsnak.)  
 
 
Ön szerint szükséges volna szigorítani Magyarországon is a horgászvizsgát?
igen
nem
nekem mindegy
  
Free polls from Pollhost.com

Szólj hozzá!

Címkék: németország törvény szabályzat horgászvizsga

Nem volt elég ötven év lopás??? - egy felháborodott olvasó levele

2011.01.24. 01:27 A halvédő

A Szabolcsi Halászati Kft. tegnap publikált nyilatkozatára egy szép hosszú levél landolt postaládánkban, Greg fedőnevű olvasónktól. Mivel egyik féltől sem vonjuk meg a véleménynyilvánítás lehetőségét, ezért olvasónk levelét is érintetlenül közzétesszük. Felhívjuk a figyelmet, a levél olvasónk véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik meg a Halvédő Egyesület véleményével.


"Nem tudhatjuk hogyan fog változni, csak azt tudom, hogy egy Szolnok környéki újságíró kezdeményezése az, hogy itt rendet kell tenni a vizeken"

Nemes kezdeményezés, amit nem csak Szolnokon, hanem az egész országban számos különálló csoport üdvözöl, és szintén elindított.

"halászok nagymértékű fogással rendelkeznek, és ez káros a horgászokra nézve"

De szép is volna, ha csak ennyiből állna, de sajnos azon felül, hogy sokat fognak ívási és vermelési időszakban, valamint minden áradáskor, nem felügyeli ténykedésüket szerte az országban senki.  Ergo, hamisak a fogási statisztikák - is! Nem csak a horgászokra, hanem a természetre, a turizmusra, tehát az államra nézve is kártékony a halászat jelenlegi formája.

”mikor nekiálltunk elemezni az Országos Halászati Bizottságban azt a javaslatot, amit ez a szenvedélyes horgász tett, akkor döbbentünk rá, hogy tulajdonképpen miről is beszélünk?”

Elég szomorú, hogy horgászati bizottság nincs, és sosem volt, de ez talán annak tudható be, hogy a halász lobbi bevásárolta magát a horgász érdekképviseleti szervezetbe, s annak döntéseit befolyásolhatta. Más magyarázat mi lehet, hogy még mindig itt tartunk?

” Tiszán körülbelül 50 ezer horgász horgászik, de körülbelül 75 halász van. Ők azt kérték, hogy a halászok ne halászhassanak február 15-től július 15-ig, amíg az ívási időszak van”

Nagyon helyesen tették, egyet leszámítva, követelni kellett volna, de még ezt is megkaphatjátok.

Tehát, kedves posztkommunista halászati SZÖVETKEZETEK, azért sírtok, mert a vevő, a horgászat, a horgászok, akik eltartják a bűnszervezeteiteket, akik hallopásra, és pályázati pénzek lehívására, és a szociknak való visszaosztásra szakosodott, tehát  visszatérve a horgászok szeretnék úgy elkölteni a forintjaikat, hogy az nekik is megfeleljen.

Egyébként én a helyetekben annak is örülnék, hogy egyáltalában nem január 1-től december 31-ig tiltanák le, az igazi szájba rúgásotok ez volna, valójában ezt is érdemelnétek. Egyébként is kezdeményezni fogjuk az elmúlt években felvett, elsíbolt pályázati összegeke elszámoltatását.

” Ezzel ki is  lehet nyírni a halászatot, mert az a halász már nem fog érvényesülni azon a területen, na megoldunk ezzel bármit is? E lehet képzelni, hogy ez az 50 ezer horgász nem fogja majd ki azt a halat, csak azért mert tiltott időszak van?”

Ezzel meg be is vallottad, hogy az ívási időszakban fogjátok az összes halat. Látod, ennyire hülye vagy.

Hajrá, hajrá, nem sokan sírnának utána. Az egyetlen bajotok az volna, hogy becsületes munkából kéne megélnetek, ami viszont köztudott, hogy nehezen menne.

A válasz igen, megoldaná a töménytelen mennyiségű hálók eltűnését az országban. El lehet képzelni, mivel a férgese az ellenőrzésetek nem léte miatt, most is azt csinálja, amit a halászaitok, gátlástalanul lopnak.

Az ivadékmentésről nem tudom mit papoltok, azt sem tudjátok mi az.

” Mi lenne, ha sokkal rövidebb ideig, de senki sem horgászhatna a vízen? Sok országban ez így van megoldva. Én pártolnám 2-2,5 hónap letiltását”

Na, már megint kimaradt az, hogy halászok sem, betegek vagytok.

” Ez a halászati törvény, ami most van, tartalmaz sok problémát, idegesítő dolgot a halászokkal kapcsolatban.”

Ebben biztosak voltunk, mindenkit idegesítene, hogy a kezdetek óta szabályozatlanul folyó, állami vagyonnal való garázdálkodását végre, a kornak, és a jogállamnak megfelelően leszabályoznák, szabályozzák. Minket meg az idegesít, hogy a halászatra nézve szart sem tartalmaz.

”Az alap álláspont azért az lesz, hogy a természetes vizeken, ahol jelentkező van, ott valamilyen formában a halászat folyni fog. És egyetlen komoly érvem van, amit szeretnék mindenki figyelmébe ajánlani, hogy azért ne függjön már a Tisza ellenőrzése, hogy a horgászoknak mikor van kedvül a hideg ellenére kimenni horgászni. Ha a vizet magára hagyjuk, ha semmilyen visszajelzést sem fogunk kapni azoktól a halászoktól, akik a munkájuk miatt vannak kint a vízen, akkor a következő szituációk adódhatnak: a jelenlegi 15 ezer Forintos Tiszai területi engedély 150 ezer forintba fog kerülni. Hiszen sok embert kell majd felvennünk, hogy átlássuk naponta az összes területet. Ha nem így tennénk, az orvhorgász - halász paradicsommá tenné a vizet. De ha ott vannak a halászok, az orvhalászokra ők fenyegetést jelentenek. Másrészt pedig a természetes vizek elfertőződtek az ezüstkárásztól és a törpeharcsától, és azt csak halászterületi engedéllyel lehet kifogni a törvény szerint.”

Ez a legnagyobb egybefüggő baromság, amit egy cég vezetőjétől valaha hallottam. Ügyvezető létedre azt hittem tudsz érvelni, de nem.

Az alap álláspont, hogy a kereskedelmi halászatnak takarodnia kell a természetes vizekről (veletek együtt persze), mert

  • szart sem vallotok be, így nincs haszna az államnak belőletek
  • a pályázati pénzeket magatokra fordítjátok, ellenben a horgászokkal, aki turizmust generálnának belőle
  • 75 halász sosem fog annyi infót szolgáltatni, mint 50e horgász
  • a horgászoknak érdekükben áll, hogy ne lopják el a halukat a halászok, orvhalászok, orvhorgászok, fordítva nem igaz, mert a halász annyit fog hálóval, hogy leszarja a horgász napi 0-1 db halát
  • felborítjátok az ökológiai egyensúlyt
  • csak azzal törődtök, ami nyereséget eredményez, ami kiadás, költség, azt elfelejtitek
  • kártékonyak vagytok mindenki számára
  • senki nem látja, a telepítéseiteket, és az eredményét sem
  • elviszitek az ívó halakat, és az ivadékokat eladjátok más vizekbe, pedig az a folyókba való
  • nem teljesítitek a törvény adta kötelezettségeket
  • nem mentetek ivadékot
  • nem lövitek a kormoránt
  • nem ellenőriztek, egy szaros normális csónakotok sincs
  • államtitkárokat vadásztattok (remélem már a múlté az mszp-vel együtt), ahelyett, hogy gazdálkodnátok a vizeken
  • hamis adatokat szolgáltattok minden évben, hogy leplezzétek mennyi halat is fogtok valójában
  • egyáltalán, semmi hasznosat nem tudtok felmutatni az elmúlt 30 évben, amit a vizekért tettetek, még egy szaros környezet védelmi napot sem

Na kedves kommunista szökevények, ezért kell a halászati törvényt drasztikusan megváltoztatni. 

5 komment

Címkék: halász halászat

2011-ben változni fog a halászati törvény

2011.01.22. 12:19 A halvédő

 A Szabolcsi Halászati Kft. nyilatkozata a tiszafolyo.hu-n:

(...)

- Jövőre változni fog a halászati törvény. Lehet már tudni, hogy milyen pontokban?

- Nem tudhatjuk hogyan fog változni, csak azt tudom, hogy egy Szolnok környéki újságíró kezdeményezése az, hogy itt rendet kell tenni a vizeken, mert a halászok nagymértékű fogással rendelkeznek, és ez káros a horgászokra nézve. Ez a Magyar Köztársaság Alkotmánya szerint nem kezelhető, mert a halász is, és a horgász is egy állampolgár. Nem lehet az egyik szemére vetni azt, ami a másik számára esetleg hátrányos. Amikor nekiálltunk elemezni az Országos Halászati Bizottságban azt a javaslatot, amit ez a szenvedélyes horgász tett, akkor döbbentünk rá, hogy tulajdonképpen miről is beszélünk? A Tiszán körülbelül 50 ezer horgász horgászik, de körülbelül 75 halász van. Ők azt kérték, hogy a halászok ne halászhassanak február 15-től július 15-ig, amíg az ívási időszak van. Ezzel ki is  lehet nyírni a halászatot, mert az a halász már nem fog érvényesülni azon a területen, na megoldunk ezzel bármit is? E lehet képzelni, hogy ez az 50 ezer horgász nem fogja majd ki azt a halat, csak azért mert tiltott időszak van? Mi lenne, ha sokkal rövidebb ideig, de senki sem horgászhatna a vízen? Sok országban ez így van megoldva. Én pártolnám 2-2,5 hónap letiltását úgy, hogy a helyi viszonyokat is vegye figyelembe halászati felügyelő. Úgy, hogy az időjárásnak megfelelően tudja ezt módosítani. A felügyelők nem szoktak senkit sem feleslegesen akadályozni. Voltak más kezdeményezések is ebben a törvényben. Például az ivadékmentés intézménye, ami jelenleg a halászati hasznosító kötelessége. Ezt szeretnék feloldani, hogy más is megtehesse, aztán mikor alaposabban megnéztük a halászati törvényt, akkor kiderült belőle, hogy érdektelenné válik az ivadékmentés a horgászok számára, mert ők úgy gondolják, hogy az ivadékot ki lehetne menteni a saját vizükbe. A törvény szerint az ivadékmentés, az apró hal kifogása a vízből, amelyik veszélynek van kitéve, és vissza kell helyezni a főmederbe. Nehéz eldönteni, hogy melyik az a víz, amelyik nem tudja átteleltetni a halat, és hogy mikor kezdjük meg az ivadékmentést. Mert ha a Tiszába kerül vissza minden, akkor rendben van. De ha más irányba, akkor tartok tőle, hogy olyan vízből is kiszednék az ivadékot, ami egyébként át tudná teleltetni a halat. Ez a halászati törvény, ami most van, tartalmaz sok problémát, idegesítő dolgot a halászokkal kapcsolatban. Azt is mondja ez a törvénytervezet, különböztessük meg a halászt kereskedelmi és rekreációs halászként. De emellett sok értelmes ötletet is tartalmaz, amit jó lenne megfontolni, meg van sok olyan is, amit világosabbá kéne tenni. Az alap álláspont azért az lesz, hogy a természetes vizeken, ahol jelentkező van, ott valamilyen formában a halászat folyni fog. És egyetlen komoly érvem van, amit szeretnék mindenki figyelmébe ajánlani, hogy azért ne függjön már a Tisza ellenőrzése, hogy a horgászoknak mikor van kedvül a hideg ellenére kimenni horgászni. Ha a vizet magára hagyjuk, ha semmilyen visszajelzést sem fogunk kapni azoktól a halászoktól, akik a munkájuk miatt vannak kint a vízen, akkor a következő szituációk adódhatnak: a jelenlegi 15 ezer Forintos Tiszai területi engedély 150 ezer forintba fog kerülni. Hiszen sok embert kell majd felvennünk, hogy átlássuk naponta az összes területet. Ha nem így tennénk, az orvhorgász - halász paradicsommá tenné a vizet. De ha ott vannak a halászok, az orvhalászokra ők fenyegetést jelentenek. Másrészt pedig a természetes vizek elfertőződtek az ezüstkárásztól és a törpeharcsától, és azt csak halászterületi engedéllyel lehet kifogni a törvény szerint.

(...)

2 komment

Címkék: halász halászat

Ha idén nem fogtok menyhalat, az nem a véletlen műve lesz

2011.01.11. 18:32 A halvédő

A napokban érkezett a hír egyesületünkbe, hogy a Duna-menti Apostag település szakaszán állítólag a helyi halász 2010 januárjának első hetében 1700 kg menyhalat fogott. A sok halat nem bírta egyedül begyűjteni, ezért még maga mellé vett egy kontárt is, hogy ketten még több halat tüntessenek el nyomtalanul a folyóból a természet, a horgászok, és az állam kárára.

Informátorunk osztott-szorzott, és arra jutott, hogy ez bizony 5000 egyedszámot jelenthet, ami természetesen nem került bevezetésre a fogási naplóba. Ezt a halász vállalkozások évente közzé tett nevetséges fogási statisztikáira alapozta, amiben olyan kevés halat vallanak be, hogy az még egy embert sem tartana el, nemhogy egy családot. 

1 komment

Címkék: menyhal 2011 halász halászat apostag

Árammal halat kínozni, fogni menő?

2010.12.30. 20:35 A halvédő

Miért lehet 2010-ben elektromos halászgépet vásárolni az interneten vagy bárhol? A halászati törvény szerint e módszerrel való halászat tilos. Ez az eszköz nem válogat, minden halat felhoz, ha rosszul van beállítva eltöri azok gerincét. 

Elektromos halászgép működési elve:
 
”Az elektromos halászat elve az, hogy a vízbe merülő két elektróda között elektromos mező alakul ki. Egyenáram esetén a mezőbe kerülő hal a pozitív elektróda (anód) irányába úszik, majd ennek közelébe kerülve izmai elernyednek (galvanonarkózis), és így hálóval összeszedhető. Ez alapján könnyen megérthető, miért káros a halakra a váltóáram. Mivel ebben az esetben az áram polaritása folyamatosan változik, a hal minden alkalommal más elektróda felé fordulna. Mivel a polaritás-változások sebességét nem tudja követni, a két elektróda között keresztben megállva marad (kereszt oszcillotaxis), miközben tetanikus izomgörcs lép fel, ami belső sérüléseket is okozhat.” (Forrás: www.haki.hu)
 
Az 1997. évi halászatról és horgászatról szóló törvény így rendelkezik róla:
 
Tiltott eszközök és módok

23. § (1) Tilos a hal fogásához minden olyan fogási eszköz, illetve mód alkalmazása, amely a halállományt és élőhelyét károsíthatja.

(2) Tilos a hal fogásához különösena) váltóáramú elektromos eszköz alkalmazása,

24. § (1) Tilos egyenáramú eszközzel a hal fogása, a (2) bekezdésben foglalt eseteket kivéve.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom alól a halászati hatóság indokolt esetben - az a) és c) pont esetében a jogosult kérelmére, illetőleg hozzájárulásával -

a) keltetőházi szaporításhoz szükséges anyahalak begyűjtéséhez,
b) ártéren végzett ivadékmentéshez,
c) rendkívüli kár elhárítása miatt szükséges lehalászáshoz,
d) tudományos célt szolgáló vizsgálati anyag begyűjtéséhez felmentést adhat, eseti engedéllyel.

(3) Védett természeti területen - a rendkívüli kár megelőzéséhez szükséges állománymentés, továbbá tudományos kutatási célt szolgáló vizsgálati anyag begyűjtése kivételével - tilos az elektromos halászat. Az állománymentést, továbbá a tudományos célú gyűjtést természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: felügyelőség) engedélyezi.

(4) Elektromos eszközzel kizárólag elektromos halászgépkezelő képesítéssel rendelkező személy halászhat.

(5) Elektromos halászatot kizárólag a halászati hatóságnál nyilvántartott minősítési-üzembe helyezési vizsgával rendelkező és évenkénti elektromos érintésvédelmi felülvizsgálaton átesett elektromos eszközzel lehet végezni.
Összegyűjtöttem néhány hirdetést, ezekből kiderül, hogy bárhol, az ország bármely pontján vásárolhatunk ilyen készüléket, valamint van itt egy – láthatóan – Tiszán készült videó felvételt, ami jól demonstrálja, hogy milyen hatékony kis szerkezet ez, és az is gyorsan kiderül, hogy a mai viszonyok között akár nappal is használható. Feltételezem, hogy a srácok nem tudományos céllal sistergetik a vizet, majd hordják el a halat. Mindenesetre a felvételből kiderül, hogy kifizetődő dolog ma áramot vezetni a vízbe. Kevés befektetés, nulla energia ráfordítás, minimális lebukási esély, de hatalmas kasza, és mint a videón is látható, hatalmas önbizalmat kölcsönöz kezelőjének, a halak urának. 
 
Természetesen az egyik megoldás abban rejlik, hogy szükséges volna hatékonyabban ellenőrizni a vizeket. 
 
A másik megoldás lehetne az, hogy az elektromos halászgép forgalmazását és tartását is engedély kötelessé kéne tenni, így legalább nem lehetne neten pofátlanul árusítani.
 
Vass Csaba
 
Lehessen elektromos halászgépet továbbra is engedély nélkül vásárolni?
Ne lehessen ilyet venni!
Lehessen ilyet venni!
Nem érdekel.
  
Free polls from Pollhost.com
 

 

21 komment

Címkék: halászat elektromos halászgép halvédő egyesület áramozás villanyozás

A magyar horgászat jövője (2. rész)

2010.12.15. 20:02 A halvédő

Mi lesz a természetes vízi halászattal? Mi lesz a horgászokkal?

 
Már az elején szeretném leszögezni, nem halászatellenesen születtem, még csak nem is a horgász sajtó befolyásolt ebben, ugyanis abban mindenki csak a szépet és a jót írta meg, altatva ezzel a horgászokat – az írók 99%-a nem akart konfrontálódni a halászokkal, a halászati vállalkozásokkal, sőt, inkább az ellenkezőjét tették, azoktól halat vásároltak, vagy különböző publikációkhoz segítségüket kérték, holott tudtak a problémáról, nem is keveset...

A magyar horgászat jelene

 

A halászati vállalkozások

 
Azt hiszem, nem kell sokáig bizonygatnom, a halászati tevékenységet űző cégek nem jó gazdái vizeinknek. A vállalkozói véna itt is jelen van, magatartásuk és felelőtlen vízkezelésük következményeként sok tíz- vagy akár százezer ember szórakozását lehetetlenítik el, és közben gyakran eltüntetik az állam „halát” is. Tevékenységük nem merül ki csupán a természetkárosítás fogalmában, mert az csak egy dolog, hogy ellopják a halakat és nem őrzik a vizet megfelelően, de ezen túl hazánk jelentős bevételtől esik el: a külföldi nem jön hozzánk horgászni, a magyar pedig más országok vizeire jár, hogy megfoghassa azt a halat, ami azelőtt hazánkban is tömegesen jelen volt. Őrizzük csak az ősi mesterségünket! 
 
Nem tudom, mit szólnának azok a magyarok, akik két-háromszázezerért kiutaznak a Rio Ebróra és miközben hatalmas reményekkel sólyáznak, végigcsúszna két-három halászcsónak a szakaszon, majd ezt minden nap megismételnék kinn tartózkodásuk alatt és a mieink nem is nagyon fognának. Én biztos nem mennék oda még egyszer. Persze, nem csak a halász teszi tönkre a vizet, de azt a keveset, mi az egyéb károkozók után még megmarad, azt ne halásszák le arra hivatkozva, hogy sok halat eszünk, amikor minden évben több milliárd forintot osztanak szét halászati vállalkozások között azért, hogy halastavakban megtermeljék a „karácsonyi pontyunkat”.
 
 

Mi történt a Balatonon?

 
A Balaton ékes példája, hogy mit generált a haltalanság a turizmusban és a horgászcikk-kereskedelemben. Születésem óta minden évben heteket, hónapokat – tanulóként egész nyarakat – töltöttem és jelenleg is töltök a tó partján. Gyerekfejjel végignéztem a leépülést. A ’80-as évek végén, a ’90-es évek elején még volt szerencsém halaktól hemzsegő Balatonban horgászni. Éjjel-nappal kinn voltam a vízen, akkoriban még Siófokon váltottam meg az államit is, s szinte csak a Balatonon horgásztam. Nem volt komoly felszerelésem, de azzal is tudtam pontyot fogni, ráadásul, nem csak fogtam, hanem minden éven májusban órákat ácsorogtam mozdulatlan a nádas közepén és lestem a hatalmas pontyokat, de volt ott minden: láttam hatalmas keszegeket, angolnát, és még csukát is. Esténként, ha begyalogoltam pecámmal, szinte sosem tudtam találni szabad stéget sem a nádas körül, sem a nyílt vízen, pedig higgyék el, legalább tízszer ennyi volt (bár azt hiszem, ezzel mindenki tisztában van, aki járt és jár a Balatonra). Ha mégis sikerült, akkor tudtam fogni a nádasban pontyot, vagy egy marék dara szétszórása után balinokat a nyíltvízen. 
 
Ma már pecát is nagyon ritkán viszek – bár meg kell hagyni, hogy az utóbbi két évben újra láttam néhány pontyot és beljebb rablásokat is, ezt talán a jégnek is köszönhetjük. Mondhatni félig hivatalos információból származik az, miszerint a ’80 évek végén a magyarországi horgászpiac forgalmának 10%-át a Balaton-parti horgászboltok adták. Két éve 1%-ról beszélgettünk.  Ezt támasztja alá egy széplaki horgászboltos is, aki anno vasárnap reggel a vásárlók csengetésére kelt hatkor és este hétkor még sor állt a bolt előtt. Aki ma ott akar vásárolni, annak be kell csengetni a családi házba, akkor ajtót nyitnak neki és vásárolhat, a folyamatos nyitvatartás azonban nem éri meg.
 
A Balatoni Halászati ZRt. ’97 óta veszteséget termel. A Balatonból kilopják a kapitális pontyokat magántavakba, a Balatonból mázsaszám kapálják ki a harcsákat, a Balatonból szezonban vitorlások tucatjain süllők tonnái tűnnek el,  a Balatonon kilométeres hálókat húzkodnak ki a „fürdőzők” között – még mindig. Hát hol élünk? Évtizedeken keresztül hagytuk, néztük, ahogy egy halászati vállalkozás módszeresen tönkreteszi a vizet, állami támogatással, kölcsönnel, elüldözve a turistákat és veszteséget termelve. Pedig a halászati törvény 25. § (1) bekezdése kimondja, – és ez az összes hasznosítóra vonatkozik –, hogy:
 
"A jogosult a halállomány és élőhelyének megújulása érdekében köteles a halászati vízterületen az élőhelyre jellemző fajú évenkénti állománypótlás mellett oly módon gazdálkodni, hogy az élőhelynek megfelelő korú és sűrűségű halállomány tartósan fennmaradjon."

Valamint a 34. § (1) szerint:

"A jogosult köteles a halgazdálkodási terv alapján hasznosított halászati vízterület halállományát és élőhelyét őrizni, vagy őrzésről – halászati őr útján – gondoskodni. Halászati őr egyéb vízterületen, illetőleg halastavon is igénybe vehető. Halászati őrt több jogosult közösen is foglalkoztathat. A halászati őr feladataival mezei őrszolgálat is megbízható."
Ezek után mindenki elgondolkozhat azon, hogy vajon nem a Zrt. vízhasznosításának köszönhető, hogy ma a turisták és a horgászok létszáma töredéke a húsz évvel ezelőttinek? Talán éveken keresztül valakik titokban telepítették a busát, hogy fenntartsák a halászatot és a vele magát a halászati részvénytársaságot, amelyet persze jó pénzért vezetni is kellett? Ezekre a felvetésekre sajnos nem tudom a választ, de érdekesnek tartom őket és sokat gondolkozom rajtuk.

Hol a fejlődés?

 
Előttünk, horgászok előtt két út van: vagy végignézzük, ahogy a két nagy folyónkat és a kisebbeket is erre a sorsra juttatja nemtörődömség, vagy mi, horgászok vesszük kezelésbe a vizeket, természetesen nem hasonló mentalitással, mert attól még, hogy a halászat visszaszorul a horgászat javára, nem lesz hal. A vízen gazdálkodni kell, nem garázdálkodni és a felmerülő problémákra időben reagálni, valamint haladni a korral. Úgy tűnik, hogy a mostani vízkezelők mindegyike leragadt, ha úgy tetszik mindegyikük lehorgonyzott a maga védett kikötőjében és azon kívül, hogy téli estéken otthon írogatják a telepítésekre költött összegeket, meg lehívják a pályázati pénzeket, nem csinálnak semmi. Képtelenek reagálni a kormoránra, a rendszerváltás után fellendülő hallopásra, a kapálásra stb. A rapsicoknak – sajnos – elég fejlett eszközeik vannak, ha nekik megéri azokra beruházni, akkor érje meg a halászati hasznosítónak is.
 
Ki látott már halászati hasznosítót ivadékot menteni, telepíteni, mikor tájékoztattak minket arról, hogy mikor, hol, mit és mennyit fognak telepíteni a pénzünkön? Ma elmondhatjuk, hogy a Dunán és a Tiszán halászati szakaszonként mi horgászok megvásárolunk 4-5000 éves területi jegyet, ami átlagosan 10 000 forint. Könnyen kiszámítható, hogy napijegy nélkül is otthagyunk náluk 40-50 millió forintot évente.
 
Mit kapunk ezért cserébe? Semmit! Ellenben:
 
  • Évről-évre kevesebb a hal!
  • Több a kormorán!
  • Szemetesek a vízpartok!
  • Lehalásszák előlünk a halat!
  • Nincs egy horgász-barát kikötő!
  • Jelentéktelen, vagy abszolút nem tapasztalható halőrzés!
  • Számolatlanul lopják a halat!
  • Novemberben, decemberben sok helyen már nem lehet területi jegyet vásárolni a vízre!
  • Nem kommunikálják a telepítések idejét, helyét, de még utólagosan sem publikálják!
 
Kíváncsi vagyok, hogy 2015-ben, mikor lejárnak a halászati jogok, a maguk után üres vizeket hagyó halászati vállalkozások mennyi kártalanítást fognak követelni az őket követő bérlőktől. Azért a fogási statisztikák beszédesek lesznek az elmúlt harminc év távlatában, hogy valójában mi is maradt a vizekben – persze ez manipulálható, de a horgász tapasztalata az nem.
 
Van egy horgászati törvényünk, pontosabban halászati és horgászati. Csakhogy a halászatot végeredményben nem is szabályozza. A horgásznak meg van szabva törvényileg és a horgászrendben, hogy hány bottal, s mennyi halat foghat. A horgász nem hagyhatja őrizetlenül felszerelését, este ki kell világítania magát, csónakjában előírt felszereléseket köteles tartani stb., ami rendjén is van, talán még kevés is. DE!
 

A halásznak mit nem szabad?

 
  • A halászra nem vonatkozik mennyiségi korlátozás – ha öt tonna halat fog, akkor is mindet elviheti.
  • A halász annyi hálót rak le, amennyit nem szégyell. (Gyakorlati tapasztalat, hogy nem szégyellősek.)
  • A halásznak nincs meghatározva, hogy milyen hosszú lehet a hálója, lehet akár több kilométeres is.
  • A hálók fajtáji sincsenek korlátozva, még ívási időszakban sem, az anyahalakat ekkor is „gyűjtik” nyakzóval.
  • A halásznak egész évben lehet halásznia.
  • A halásznak lehetősége van tilalmi időben, törvény által védett, ívó halakra halásznia.
  • A halásznak nem kell őrizni a hálóját, sem észrevehetően megjelölnie azt.
 
Persze azt mondják, ha megjelöli, akkor ellopják. És most én hivatkozok az ősi mesterségre, ami anno nem generált ekkora feszültséget a halászok és horgászok között, akkor nem lopták el a szerszámaikat. Ugyanis a becsületes halászok – ahogy erről az idősebb horgászoktól vagy irodalomból tájékozódhatunk is – ívóhelyeket készítettek, védték az ívó halakat, ivadékot mentettek, hálót kötöttek, tehát az ősi mesterséget űzték. Nálam ez az ősi halászmesterség fogalma. 
 
Ma nem készítenek fűzfagyökérből fészket, hanem halásszák az ívni összegyűlt halakat, amit aztán lefejnek, ezt megvásárolja tőlük valamelyik halgazdaság, az anyahalakat, pedig felpucolják. Ma nem hálót kötögetnek, hanem megvásárolnak több kilométernyit, így időt spórolnak, többet halászhatnak. Ma, ha ivadékot mentenek, azt a saját tavukba mentik, nem a közösbe. Tisztelet a kivételnek. Ma nem evezgetnek, hanem csónakmotorral járnak, és radart használnak, s télen megkerítik az összeverődött halrajokat.
 

Milyen kihágásokra ad a törvény lehetőséget?

 
Talán a leggyomorforgatóbb, hogy ebben az országban a halászati hasznosítók halászait csak maga a hasznosító ellenőrizheti, azaz még a halászati felügyelet vagy vízirendőrség. Előbbinek nincs rá eszköze, hogy kimenjen a vízre, utóbbinak nem fő feladata, így javarészt nem is ezzel vannak elfoglalva, főleg, hogy lassan arra sincs pénzük, hogy a hajójukat vízre rakják – bár a Tisza bizonyos részein és a Keszthelyen elég sokat hallat magáról a vízirendőrség e témában, bárcsak máshol is gyakoribbak lennének a felderítések.
 
Ékes példa a visszaélésre a saját esetem, miután a Közép-dunai Hal Kft.-től halászati őri megbízásomat egy éven belül visszavonta, annak ellenére, hogy hét személyt jelentettem fel orvhalászatért – ezeket hálóval, hallal tetten is értem, valamint néhány horgászt is, akik szabálytalanul horgásztak. Érdekes módon két héttel a megbízásom visszavonása előtt ellenőriztem először egy halászukat, aki rögtön meg is bukott egy tilalom alatt fogott süllővel.
 
Azóta is sokat horgászom, de sem idén, sem az elmúlt tíz évben nem ellenőrzött a Dunán halászati őr, de máshol sem. Azért elgondolkoztató, hogy éves szinten minden második napot horgászattal töltök, de halászati őrrel tíz éve nem találkoztam. Ez idő alatt akár orvhalászhattam is volna, senki nem lett volna, aki megkérdezze, hogy mégis mit csinálok.
 
Abból fakadóan, hogy a halászok hálói nincsenek megjelölve, gyakorlatilag azt tehetnek velük, amit csak akarnak. A jelöletlen hálóról ember legyen a talpán, aki megállapítja, hogy halászé vagy épp egy orvhalászé (bár szerény véleményem szerint a 21. században az ősi mesterség kísértetiesen kezd hasonlítani az utóbbi kifejezéshez).
 
A halőrzés minden kezelőnek kötelezettsége, de a törvény ennek módját, eszközigényét sem szabályozza, így nem csoda, hogy a Dunán, Tiszán, Körösökön, Balatonon és kisebb folyókon, amelyek halászati kezelésben vannak nem, vagy nagyon ritkán találkozhatunk főállású halőrrel. Többnyire ezt a munkát megbízóleveles, ha úgy tetszik „társadalmi halőrök” látják el saját költségen, akik már nem bírják tovább nézni a szabadrablást, vagy a másik fele az, aki maga is rapsic és ezzel próbálja meg bebiztosítani magát – ugye hallottunk már ilyet. Rögtön szeretném is tisztába tenni, hogy két fajta halászati őr létezik: a főállású és a megbízóleveles. Mindkettőnek azonos jogai és kötelezettségei vannak, a törvény nem tesz különbséget közöttük, bár ezt a vízkezelők sokszor nem így gondolják és szeretnék, hogy annak a megbízólevelesnek, akik nem annyira az ő emberük ne lehessen a halászokat úgymond, egyik halászati kft. ügyvezetőjének szava járásával élve „csesztetni”.
 
A halászatról és horgászatról szóló törvény, mint látjuk, hiányos, nem korszerű, van mit módosítani rajta. Hajrá!
 
Vass Csaba
 

10 komment

Címkék: halászat halvédő egyesület

Ez történt a 2010-es PontyShow-n

2010.12.01. 20:34 A halvédő

Mint azt már hírül adtuk, az Országos Halvédő Közhasznú Egyesület saját standdal képviseltette magát a rendezvényen, ahol szemléltető eszközként számos hallopásra használt, elkobzott eszközt csodálhattak” meg az érdeklődők. Ezek között szerepelt elektromos halászgép (egyik horgászládának álcázva), ólmozott hármashorog (gereblye), önakasztós betonvas, dobóháló, damilháló, perlonháló és szigony (ezúton is szeretnénk megköszönni az RDHSz-nek, és Kunszentmiklósi Sporthorgász Egyesületnek a kiállítás idejére rendelkezésünkre bocsájtott, rapsicoktól elkobzott eszközöket).

Szeretnénk megköszönni a KeenCarp magyarországi képviseletének (http://www.keencarp.hu), hogy a standot és minden azzal kapcsolatos kiadást (belépő, halvédő borsúra, ital stb.) átvállalva lehetőséget nyújtott, hogy kezdeményezésünket bemutathassuk – többek között az ilyen támogatásokra is nagy szükségünk van, hogy minél kevesebb pénzt emésszenek fel a működési és marketinges költségek.

A kiállításhoz egyesületi pénzt nem használtunk fel.

Standunkon számos horgász megjelent, köztük ismert, és elismert specialisták, üzletemberek, akik nem kis érdeklődést mutattak céljaink iránt, és bátran mondhatjuk, egyet is értettek azokkal. Gyakorlatilag – ahogy az elképzeléseinkben is szerepel – mindenki támogatásáról biztosított minket, az összefogás sürgetését mindannyiunk előtérbe helyezte. Mindenki átlátja, ha a Balaton példáját követi a többi vizünk is, akkor bizony nem sok horgász marad, ami rántja magával az egész ágazatot.

Személyesen meglátogatott minket a MŰHOSZ elnöke, akivel közös riportot készített a PV TV, valamint MaPoE elnöke szintén, abból az apropóból, hogy a horgásztársadalomnak nincs szüksége széthúzásra, legyes, pontyos, ragadozós, s bármely halfajra tisztességesen horgászók céljai azonosak, ezeket pedig összefogással fogjuk csak elérni.

Természetesen a horgász sajtó is jelen volt, akik szintén pozitívan közelítették meg a témát, bíztató, hogy támogatásáról biztosított minket a www.haldorado.hu, www.peca.hu, és a PV TV is.

OHKE

1 komment

Címkék: pontyshow halvédő egyesület

Apróságok az áruházban

2010.11.29. 13:39 A halvédő

Lassan nyakunkon a karácsony, meg a szezonális halfogyasztás. Ilyenkor még egy utolsó rohamra indul boldog-boldogtalan (halász, orvhalász, rapsic), hogy aztán fillérekért továbbadja a szerencsétlen halakat, amiket még az utolsó hetekben sikerül kitermelni a vízből. Már fel is tűntek az év végi halszezon első áldozatai:

Értesüléseink szerint egy C betűs áruházban retúrsüllők és apró kecsegék kaphatók. Ismerősünk ugyanitt méreten aluli süllőkkel és csukákkal találta magát szembe a halaspultnál (lásd: mellékelt fotó).
 
Szomorú ez, ami itt megy.
 

Szólj hozzá!

Címkék: süllő csuka áruház méreten aluli

A magyar horgászat jövője – akarjuk vagy sem a változást? (1. rész)

2010.11.25. 01:12 A halvédő

Régóta fogalmazódnak már bennem e sorok, s végül a pontot az i-re az tette fel, mikor barátom a dunai pecázás közben egyszer csak összepakolt, elővette telefonját, tárcsázott, majd közölte a hívott féllel, hogy eladó a rakós szettje mindenestől, és a láda is. Őszintén mondom, kicsit még nekem is kellemetlen volt a dolog, pedig nem én vittem arra a helyre, ahol az eset történt. A kiváltó ok az volt, hogy nem fogtunk semmit. Sokadik eredménytelen peca volt ez ahhoz képest, hogy drága, több kiló etetőanyagot dobált be horgászatonként, tankolt a kocsiba, minőségi felszereléseket vásárolt, cihelődött egy-egy ígéretes helyre, majd csalódottan vissza mindent a kocsiba. Sokszor kell fordulni és előfordul, hogy akár egy kisebb erdőt is át kell szelni. Azon a napon percekig csendben ültünk a kocsiban, miközben sáros, göröngyös töltésen haladunk a főút irányába. Láttam rajta, hogy pörögtek fejében a fogaskerekek, de nem mertem szólni. Furcsa érzésem támadt, nagyon kellemetlenül éreztem magam. Nem tudom másképp kifejezni, minthogy ciki az, hogy magyar vizeken idáig jutottunk. Pedig cimborám évek óta eredményesen horgászik, versenyeken is jól szerepelt, de idén egyszerűen annyira katasztrofális évet zárt, hogy már nem leli örömét a dunai horgászatban, tavakra nem szívesen megy.

Jó fél óra múltán – a csendet megtörve – számokat kezd sorolni:

- Körülbelül háromszázötvenezer szorozva ezerrel – ez az állami jegy, aztán háromszázötvenezer szorozva ezerötszázzal – tagsági bélyeg, és azt hinnénk végül, de mégsem, háromszázötvenezer szorozva háromezerrel - ez az egyesületi tagdíjam. Ezt akárhogy is kerekítjük, több mint 1,9 milliárd forint! Nagyjából ennyit fizet a horgásztársadalom azért, hogy utána kiválthassa a szétdarabolt Dunára, Tiszára, a már-már nullára tönkrevágott, magára hagyott Balatonra, és számos, azelőtt halakban gazdag folyóra, patakra az akár több tízezerre rúgó éves jegyet, de most már napijegyet sem nagyon kapni kétezer forint alatt és kínlódás az egész… Ez arra sarkallt, hogy kicsit utánanézzek a számoknak.

Mennyi is az annyi!?

Lehet találgatni, számolgatni, képzelődni, ha a nagyjából háromszázötvenezer horgász éves szinten csak tízezer forintot költ el éves területi jegyre – ebben az esetben mondjuk kiváltott egy átlagos árú Duna-szakaszt (nem egy húszezres csatornát, vagy Balatont) és lemegy a családdal a Balatonra egy hétre (akkor az még egy szűk tízes, két darab háromnapos „általános” jegy ára összesen 13.200,- Ft akkor mennyit költünk összesen? Ha minden horgász nagyjából ennyi pénzt elkölt, azaz számoljunk átlagosan húszezer, területi jegyre elköltött forinttal, akkor kapunk megint egy összeget: 7 milliárd! (Azért gondoljuk bele, mennyivel növelhetik a magántavak a szürkegazdaságot, akik sem nyugtát/blokkot nem adnak, sem államit nem kérnek, ezáltal a horgászok létszámát sem tudjuk pontosan, csak a legálisan horgászókét, pedig az 1997. évi htv. kimondja, hogy horgászati tevékenységet csak állami jegy birtokában lehet folytatni, ha magán, ha nem, de ezeknek ellenőrzésére sincs a halászati hatóságnak jelen esetben erőforrása.) Összesen tehát nagyjából – becsléseim szerint – máris elköltöttünk 8,9 milliárd forintot a licencekre és még nem ültünk kocsiba, nem vettünk horgászfelszerelést, csalit, csónakmotort, csónakot, abba kötelező felszerelést, esetleg egy trélert, nem fizettünk kikötő díjat, vendégéjszakát, nincs ruházatunk, és vannak olyan elvetemültek, akik még vízparti nyaralóra is hajlandók költeni – ha van hal.

Hal. Ez a kulcsszó. A horgászt semmi más nem érdekli, csak hogy halat fogjon. Ha nem fog, nem költ. Egyszerű a képlet. Aki nem érti, az nem is akarja. Ha elmegy valaki horgászni, az úgy kezdődik, hogy odautazik, beetet anyaggal, csontival, beszakad párszor, így került mondjuk hatezerbe a horgászat. Rosszabb esetben nem fogott, csak nagyon szerette volna. Keresi a miértjét, meg is találja: áradt. Legközelebb ugyanígy jár, de akkor apadt, majd front jött és lehűlt stb. (Persze én is ismerek olyat, aki még akkor is fog süllőt a Dunában, amikor az zajlik). A horgász sem buta – még ha sokan őrültnek is hisznek bennünket - legközelebb nem vesz semmit, elkölti a pénzt másra, amiben örömét leli vagy félrerakja, igazából a lényeg, hogy nem horgászcikket vásárol belőle. (Ugye érzik már a kis- és nagykereskedők, hogy baj van?! Lehet, hogy nekik is fel kellene vállalni az ügyet? Ezt mindenki döntse el maga!)

1997. évi XLI. törvény a halászatról és a horgászatról

2. § (1) b) halászat: a halnak megengedett módon és eszközzel halászati vízterületen történő fogása - ideértve a horgászatot is -, illetve gyűjtése, továbbá a hal tenyésztése, tartása és telepítése, valamint a hal és élőhelyének védelmét szolgáló tevékenység.

18. § (1) A halászati tevékenység - ideértve a tudományos kutatási célból való végzését is - a halászati hatóság által kiadott halászati vagy horgászati igazolvánnyal (a továbbiakban: állami halászjegy, állami horgászjegy) folytatható.

De hova lett a hal?

Az állami hal szépen lassan pénzzé változott és átvándorolt halászati vállalkozások zsebeibe. Kontroll nélkül, a közösből „gazdálkodó” szervezetek módszeresen szűrik – még most is – a vizeket, amire aztán évről évre egyre magasabb engedélyárat állapítanak meg, valljuk be, jogosan, ugyanis drágult a színes fénymásolópapír ára, amire esztelen nyomják az éves jegyet. Hát nem vicces, hogy engedélyért fizetünk arra a vízre, annak a halászati hasznosítónak, akinek halászai lehalásszák előlünk a halat? Nem.

Azért a horgászokat sem kell félteni, épp úgy, ahogy a halász, úgy a horgász is él a lehetőséggel, ha nem kontrollálja senki – sajnos a tapasztalat ezt mutatja. Visznek mindent, kicsit, nagyot, ívót, vermelőt. Jövőre pedig hibás az egész ország, hogy nincs hal a vízben. Természetesen az ő ellenőrzésük is a halászati hasznosító feladata lenne.

Kárókatona

Jóval több, mint tízéves probléma. Hosszan nem kommentálnám, mindenki a másikra mutogat, ahelyett, hogy egy jól szervezett országos kilövési akciótervvel a kormoránoknál nemkívánatos úticéllá minősüljön hazánk. Látjuk, tudjuk, mindent felfal, szétveri a vermelő halakat, üldözi, kifárasztja, megsebzi őket. Ja, hogy az EU nem engedi?! Akkor demonstráljunk – ha nincs más megoldás. Megszervezem – ha van rá igény.

Bár vízügyi kérdésekben nem vagyok jártas, de azt vízügyi analfabétaként is látom, hallom, hogy a vízügy és a horgászszervezetek közötti kommunikáció hiányának, és a nemlétező nem megfelelő horgász lobbinak mellékterméke a sikeres ívásról, az ikrákról való vízleeresztés.

Lássuk hát a dolgok sorrendjét folyamatában, avagy mi mindennek kell teljesülnie ahhoz, hogy a horgászpiac több tízmilliárd forintos forgalmáért cserébe élménydús horgásztatokat kapjunk:

  • A halak ívásához megfelelő vízállás szükséges, tehát már itt bukik sokszor az éves utánpótlás.
  • Ha leívott a hal és a természet vagy a vízügy nem szól közbe, akkor rengeteg lárva, majd ivadék kél útra a folyókban, tavakban.
  • Megjönnek a nyári apadások, a megerősödött halak a kubikokban pusztulnak el, mivel a mentéssel a halászati hasznosítók nem foglalkoznak, vagy ha igen, akkor az inkább kimentés a privát tavakba (tisztelet a kivételnek). Lehet én vagyok tájékozatlan, de a sajtóban még sosem láttam ennek publikálását, vagy erre való felhívást, pedig biztos vagyok benne, hogy rengeteg horgásztárs segédkezne benne, ha megszerveznék, de nem szervezik: nem kell az egynyaras, pusztuljon.
  • Nő a maradék halunk, lassan horog-, azaz háló éretté válik, mindegy, hogy a törvény által előírt hosszt nem éri el, mégis sokan hazaviszik, s ami marad, abból jóllakik minden nap a kormorán.
  • Viheted és eheted, a viharvert állomány elérte az amúgy nevetségesen alacsony méretkorlátozást, hatalmas a fogyás újfent (bár már javarészt legális), kevés a C&R, főleg a halászok közt.
  • Hogy kevés a darabos, kapitális hal, és még ezt is haza lehet vinni?


Utóbbi gondolatot mi sem támasztja alá jobban, minthogy a Dunán egy éves intervallumban háromszor fogtuk meg ugyanazt a süllőt, tehát a visszaeresztés következtében megmentett két betlis naptól…

Mindeközben a teljes folyamatot kísértik az orvhalászok, halászok hálói, elektromos halászgépei. Ivadékoktól a kapitális matuzsálemekig halak ezrei pusztulnak el nap, mint nap a hivatali bürokrácia, a hiányos halászati törvény és az állami vizek zömén nem tapasztalható ellenőrzés következtében.

Mi lenne a megoldás?

Szerény véleményem szerint az elkövetkező években a horgászat, halászat terén is drasztikus változásokat kell végrehajtani, ezt vagy valaki fel/bevállalja vagy mehetünk a szomszéd országba horgászni – enyhe túlzással.

Szükséges volna, hogy a kormoránt egész évben lőhető fajjá nyilvánítsák, egészen addig, míg állományuk nagysága nem normalizálódik. Mivel olyan nagy mennyiségben vannak jelen vizeinken, hogy gyakorlatilag mindent felfalnak, ami lefér torkukon (a sekély, áttetsző csatornák halai el sem tudnak bújni előlük). A telepítésre kötelezettek gyakorlatilag a kormoránt etetik az egy-két nyaras halakkal, s lássuk be, ennek nem sok értelme van. Ha elértük, hogy egész évben vadászható fajok közé sorolják, akkor a telepítési tervben szereplő halak mennyiségét csökkenteni kéne, s az így megmaradó pénzt a kárókatona gyérítésre fordítani, erre kötelezni a vízkezelőket. Be lehetne vezetni egyfajta „csőr-pénzt” is, azaz minden leadott kormorán után X összeget fizetni az esetlegesen megbízott illetékes vadásznak, vadásztársaságnak, halászati őrnek, mezőőrnek.

Ismét egy kis osztás-szorzás: tavaly a makádi Duna-parton belefotóztam egy kormorán rajba, majd otthon, a monitoron letakartam a képet egy A4-es papírral és milliméterről-milliméterre lefelé tolva a papírt számoltam a fekete csőröst, de négyszáznál meguntam, begolyóztak a szemeim. Becslések szerint egy kormorán megeszik naponta nyolcvan deka halat. Tartózkodjon azon a szakaszon (pl. makádi) három hónapot az összes kormorán (már szeptemberben megjelennek és tavaszig itt vannak, de nem teljes létszámban), akkor számoljunk kilencven nappal. Négyszáz szorozva nyolcvan dekával, az háromszázhúsz kiló hal. Ezt gyorsan felszorozzuk a kilencvennel és egy csinos számot kapunk! 28.800 kg hal. Egy raj kártevése.

Előnevelt piaci árak:

A kétnyaras süllő (100-300g) 2.500,- Ft/kg, a harcsa (400-800g) 1.600,- Ft/kg, egynyaras csuka (200-800g) 1.700,- Ft/kg, és az előnevelt kecsege (legalábbis a Közép-dunai Hal Kft. ennyiért vetette meg az állammal 2008-ban a saját hasznosításában lévő vízbe saját magától) 19.800 Ft/kg. Ennyiért vásárolhatjuk meg, ha telepíteni szeretnénk. Nos, 28.800 kg halat felosztok úgy, hogy kiderüljön, ha ezt a mennyiséget nemes halból eszi ki a kormorán, akkor mi pénzből lehetne visszatelepíteni. Nem azért veszek a kecsegéből is egyenlő mennyiséget, mert a kecsege a legdrágább, hanem azért, mert nyílt titok, hogy bár már nincs jelen olyan hatalmas mennyiségben, mint azelőtt, de azt nagyrészt a kormorán tüntette el a folyókból (meg a gereblyések és a halászok). Minden halból ugyanannyit, tehát négyfelé osztom az összeget és úgy szorzom vissza a kilónkénti árral: 7200 X 2500 + 7200 X 1600 + 7200 X 1700 + 7200 X 19800 = 184.320.000,- Ft

A számítások csupán az általam tapasztalt, becsült számokon, és az interneten talált árakon alapulnak, de számomra azért elgondolkodtató, hogy egy kolónia három hónap alatt akár 184 milliós kárt is képes tenni. Persze jó volna, ha tudna, de sajnos ezt már évekkel ezelőtt „kizabálták”, s ma már talán nincsenek jelen vizeinkben – főleg a Dunában – ilyen mennyiségben ezek a nemes halak. DE! Az idén volt szerencsém a Dunát érintő villanyos halászat adatairól információt szerezni és a harmadik leggyakoribb hal, amit a felmérések során fogtak, az egynyaras süllő volt. Rendre 150, 200 milliméteres egyedek. Mindenki látja, tudja – a Magyar Haltani Társaság még közleményt is adott ki róla -, hogy millió az ivadék. Rengeteg a ponty, a harcsa, a csuka, a süllő, a balin. Nos, ezt a kormoránok nagyon gyorsan ki fogják pucolni és ez országos szinten sok-sok milliárd kár lesz újfent, ezt visszatelepíteni képtelenség.

”Országos viszonylatban felbecsülhetetlen, sok-sok milliárd forintnyi értéket képvisel ez az ivadékállomány, amely évekre szóló pozitív hatást gyakorolhat vizeinkre.” Dr. Harka Ákos (MHTT)

Négyszázezer száznyolcvannégymillió helyett

Számoljunk tovább: ha 1.000,- Ft-ot adunk egy lelőtt kormoránért, akkor ezer kormorán (az imént 400 darabbal számoltam a kártételt) kilövése egymillió forintba kerül, de ha maradunk a négyszáznál, akkor szembe állíthatjuk a 0,4 millió forint kilövési költséget a 184 millióval. Engem meggyőztek az adatok.

Ha egyetért az itt leírtakkal, akkor Önnek az első Országos Halvédő Közhasznú Egyesületben a helye!

Lépjen be Ön is, lépj be te is, emeljük fel közösen szavunkat, mutassuk meg, hányan is vagyunk Magyarországon!

Vass Csaba

Folytatás hamarosan!

 

46 komment

Címkék: halvédő egyesület

PONTYSHOW 2010 NOVEMBER 26-27-28.

2010.11.23. 12:38 A halvédő

Az Országos Halvédő Közhasznú Egyesület saját standdal jelentkezik a Pontyshow-n, mindhárom napon (nov. 26-27-28.)

Információk a Pontyshow-ról: http://carplove.com/pontyshow/

Szólj hozzá!

Címkék: kiállítás egyesület pontyshow halvédő